Honda Civic & Del Sol & S2000

Nekem nagyon bejon a verda (nem is tudom valyon miert? , ja nekem is ilyen van )

Amugy meg eladó a verda

Faj a szivem mikor ilyen Hondakat latok ( a kedvenc autom
kar hogy nem jot osze hogy vegyek egyet (

Ez a te verdád ugye Wasted!

Na ez már valami

Nyam nyam

A VTEC technológia

Prológus

A V-TEC a Honda egyik legnagyszerűbb szabadalma. Noha azokban a szép Forma 1-es időszakokban, míg a Honda aktívan képviseltette magát ezzel a fajta találmánnyal, mérnökei rájöttek arra, hogy a turbó használata elég veszteséges, elsősorban a nagy üzemanyagfogyasztás miatt, így az utcai használatra sem volt alkalmazható. Ugyanakkor előnye az, hogy alkalmazásával a kisebb kapacitású motorok a lehető legnagyobb teljesítményt adják le (pontosabban nagyon nagy teljesítményt).

A Honda mérnökei rájöttek arra, hogyan is lehetne a V-TEC hajtóművel még több teljesítményt kipréselni a motorból nagyobb üzemanyagveszteség és motorkárosodás nélkül (persze ekkor a V-TEC még nem állt a Honda tulajdonában).

Az első V-TEC vázlatrajza és eme nagyszerű technológiának továbbfejlesztése Jeff Palmer nevéhez fűzödik, kinek tervei eljutottak a V-TEC -és a Honda hazájába egyaránt, Japánba és a szomszédos régiókba.



Lentebb olvashatóak a V-TEC hajtómű típusai, megvizsgálhatjuk, hogyan és mire is épül a V-TEC technológia.


A V-TEC Felépítése


Az alapvető szerkezet, melyre a V-TEC technológia épül, egy egyszerű vízszintesen, hidraulikusan működésbe hozott dugattyú. Ez a vízszintesen elhelyezkedő munkahenger hidraulikusan mozgatja a szomszédos szelephimbákat. Eme rugós szerkezetet használva a henger újra és újra visszatér eredeti állapotába.

A V-TEC egy rendkívül bonyolult és precízen megtervezett technológiai folyamat végeredménye, így további részleteibe felesleges belemerülnünk. Helyette meg fogjuk nézni azokat az alapvető működési elveket, melyek a következő fejezetekben felmerülő esetleges kérdésekre adnak majd választ a Honda V-TEC technológiájával kapcsolatban. Először is vizsgáljuk meg a lentebb található képet. Egymás mellett láthatunk két vezérmű-bütyköt, mely egy vezérműtengelyt alkot. Ezek a bütykök külön-külön hajtják meg a himbákat.

A két vezérmű-bütyök függetlenül működik egymástól. Tudni kell róluk, hogy szándékosan tervezték őket eltérően. A baloldalon található bütyök a "vadasabb" kivitelezése, mely hamarabb nyitja a vezérlőszelepeket és mélyebbre, majd le is zárja azokat, a jobb oldali himba működésének lépése előtt. Normál esetben a vezérlőbütykök függetlenül működnek egymástól.

A V-TEC technológiájában a dugattyús szerkezet benne van a „szelídebbik" himbában, majd innen az olajnyomás hatására átpréselődik az erősebbik, vadasabb himbába. Így van az tehát, hogy a két lebeny függetlenül működik egymástól de a V-tec szelep nyitása után az olajnyomás áttolja a magasabb bütyök által vezérelt himbába ezáltal a magasabb bütyökprofil fogja vezérelni a szelepeket. Ezen az "összetett" ábrán láthatjuk, hogyan is zajlik le a folyamat egészen a bal "vadasabb" himbáig. Ezen az elven alapszik a Honda összes motorjának felépítése.

Jelenleg a Honda négyféle V-TEC kialakítással büszélkedhet. A továbbiakban a V-TEC eme négy típusával ismerkedthetünk meg.

A V-TEC hidraulikus csapos beültették a DOHC V-TEC motortípusba. Az első VTEC prototípus motor a legendás B16A volt, mely 1595cm3, 4 hengeres, 16 szelepes DOHC motor volt, 160 lóerővel, ezt később, 1989-ben integrálták bele a JDM Honda Integra Xsi és Rsi típusokba.

A lentebb található képen egy Honda DOHC PGM-Fi nem teljesen V-TEC szabványú motor látható, ugyanis az egy 1590 cm3-es ZC DOHC motor. Megjegyzésként még annyit, hogy itt is megtalálhatóak a vezérlő-bütykök a hozzájuk tartozó himbákkal azonban a bütykök működése itt már nincsenek összhangban, vagyis teljesen külön dolgoznak.

A Honda eme DOHC V-TEC kivitelézésénél a kipufogó - és szívótengely közé tett egy exra vezérlőbütyköt és himbát. A három vezérlőbügyök-himba egymás mellett helyezkednek el. Az új középső bütyök a "vadasabb" baloldali himbával van összeköttetésben és szabályozza is azt. Így a V-TEC mindhárom himbát és bütyköt használja fel, tetszés szerinti szabályozásban a "szelídebb" és "vadasabb" himbákat aktiválva ezzel.

Megjegyzésként: A ZC és a B16A típusoknál könnyedén kivehetőek a két motor a DOHC és a DOHC-V-TEC közti különbségek, a B16A motor valójában nem a ZC típusból származtatható. Valójában a ZC-nek és a B16A eltérő furatuk és vezérlésük van. A B18A és B18C típusú motoroknál szerkezetileg hasonló a felépítésük a JDM Integránál használt szériánál.

A DOHC V-TEC motorok rendkívül erősek és nagy teljesítményűek. A B16A egyszerű utaci használatánál először 160, napjainkban pedig 170 lóerőt hozott ki a gépből. A finomhangolt szuper B16B motor az új JDM EK-szériánál, tehát a Honda Civic Type-R típusnál 1595cm3-nél 185 lóerőt termelt.



A DOHC V-TEC kiváló teljesítményt nyújt magánál az utcai változatánál is. Ugyanis az E-DC2 Integra Si-V-TEC motorja 180 lóerőt hoz ki 1797cm3-is DOHC V-TEC B18C motorjával. Ez felér az RPS-13 típusú, DOHC Turbo-Intercooled motort használó Nissan 180 SX, 1, 8 literes, „csak” 175 lóerős géppel.

A V-TEC motorok egyik alternatív változata, ahol a Honda ezekben a motorokban speicális, ugyanakkor minőségi kipufogórendszert használ. A SOHC V-TEC motorokat gyakran állították a DOCH V-TEC ’másodhegedűseként’, de ez az állítás téves. Ugyanis a SOHC motorfejek sokkal keskenyebbek és ezáltal könnyebbek, mint nagyobb és jobbnak titulált DOCH testvérének. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a SOHC motortípus sokkal ’kívánatosabb’, mint a DOHC engine. Így tehát elmondhatjuk azt is, hogy a SOHC VTEC kategóriájában a legjobban sikerült modell.



Vessünk egy pillantást a lentebb található képre, ahol megfigyelhetjük, hogy a SOHC himbái el vannak választva egymástól, ugyanakkor továbbra is szomszédságban állnak egymással.

A SOHC V-TEC kivitelezésénél (lent a képen), a Honda két himba közé tett egy „vadasabb” vezérlőbütyköt a szelepek kifogástalan működése végett.

A SOHC V-TEC motorok az alap SOHC motortípus továbbfejlesztett és nagyobb teljesítményt adó motorok közé sorolandó. A D15B típusú motort, melyet a Civic/Civic Ferio VTi modellek (EG-szériánál 1991 - 1995 között) használtak, 130 lóerőt voltak képesek produkálni 1493 cm3 mellett. Ezt a fajta motort egyébként erősebb, 1, 6-os vagy butított 1, 8 literes DOHC motoroknál szokták használni!

A SOCH motoroknál használt V-TEC technológia egyik változata a V-TEC-E implementáció (E vagy Economy). A V-TEC-E kifejlesztésénél azt az elméletet kvöették a mérnökök, hogy a levegő keringjen a motorkamrákban, így előállítva több levegőt és plusz üzemanyagot. A V-TEC-E munkavégzés közben egy szelepet mindig inakítvvá tesz.

A SOHC V-TEC-E motortípusnál egyetlen vezérlőbütyköt építettek rá a vezérműtengelyre. Igazából ez vezérlőbütyök egy ’gyűrű’ formáját adja. Működés közben ez azt jelenti, hogy motorhoz tartozó himbát nem fogja aktiválni, ami azt a tulajdonságot hordozza magában, hogy a motor valójában 12 szelepes módon fog működésbe lépni. Ennek a végeredménye egy örvénylő ciklus lesz. A V-TEC eközben aktiválni fogja a szelepeket, így akár 16 szelepes módban is üzemelhet a motor kiváló fordulatszám mellett. A Honda mérnökei kifejlesztettek egy olyan adagoló rendszert 12 szelepes változatnál, melynél a levegő-üzemanyag aránya körülbelül 20:1.

Így a SOHC VTEC-E motor hajtotta EG-széria típusú Civic ETi kedvező üzemanyagfogyasztással rendelkezik, tehát fogyasztása literenként 20 km, vagy jobb!

Érdemes megjegyezni, hogy a 1, 5 literes SOHC V-TEC-E motor, melyet a JDM Honda Civic ETi típus használt, 92 lóerős volt. Ez lényegesen kevesebb mint amit egy alap 1, 5 lieteres 1.5l SOHC motor produkálna, mely a kettős Keihin porlasztókkal eléri a 100 lóerőt. A SOHC V-TEC a D15B típusú motornál 130 lóerőt könyvelt el. Ez bizony 30%-kal több mint az alap SOHC motor teljesítménye!

Most hasonlítsuk össze a SOHC V-TEC és a SOHC V-TEC-E motortípusokat. A Honda mérnökei rájöttek arra, hogy a kettőt össze is lehetne ’olvasztani’, tehát a kettőből készíteni egyet. Végül így alkották meg a 3-szakaszos V-TEC motort. A 3-szakaszos V-TEC technológiát a D15B típusú, 1, 5 literes SOHC motornál használják, mely így dupla teljesítmény ad a motornak.

A fentebb leírtakban megvizsgáltuk, hogyan és mire is alapszik a V-TEC technológia. A következő leírásban alternatív szelepvezérlést fogunk megtekinteni, melyet napjainkban más gyártók is előszeretettel használnak.

LoVe